Jobbik a parlamenti alakuló ülése kapcsán újra megfogalmazta korábbi javaslatát: alkotmányunk liberális jellegét ellensúlyoznunk kell a kereszténység eszméjével. A keresztény értékszemlélet iránytûként jelenjen meg a Magyar Köztársaság Alkotmányának általános rendelkezésében, az emberi jogok mellett! Ebben az esetben az Országgyûlésnek a törvényhozás, ill. az Alkotmánybíróságnak a jogértelmezés során a keresztény szempontokat is figyelembe kellene vennie.

A Jobbik – általam korszakalkotónak tartott – nyilatkozatát az alábbiak indokolják.

1.    Minden állam jogrendszere mögött van egy értékrend.  A semlegesnek mondott állam jogrendszere mögött a liberalizmus értékrendje áll. A liberalizmus a nyugati államokon keresztül nemzetközi emberjogi egyezményekben/chartákban határozza meg az emberi jogok tartalmát.
2.    Miközben az alkotmányunk 7. §-a elismeri a nemzetközi jog primátusát (az EU tagságtól függetlenül is), az alkotmányunk 8.§-az állam elsõ rendû kötelességévé teszi a nemzetközi egyezményekben lefektetett emberi jogok védelmét(részletezve a XII. fejezetben).
3.    Az Európai Unió elbukott alkotmányának része volt az un. Emberi Jogok Chartája, mely többek között tartalmazza a szexuális orientáció diszkriminációjának tilalmát. Ezen elv érvényesítésének folyamata a nyugat-európai országokban már évtizedek óta tart és liberális értelmezésben azt is jelenti, hogy az évezredek óta csak férfi-nõ kapcsolathoz tartozó házasság fogalmát ki akarják terjeszteni az azonos nemûekre is, méghozzá teljes jogkörrel. Azaz a homoszexuális párok fogadhassanak örökbe gyermeket, sõt a leszbikusoknak legyen joguk lombikbébire.
4.    Az Európai Alkotmány vitájában fel sem merült az Emberi Jogok Chartájának keresztény alapú megalkotása, a bátrak is csupán a kereszténységnek a preambulumban való megemlítésre merészkedtek. Strasbourgban az Európa Parlamentben mind a négy parlamenti párt képviselõi megszavazták az európai alkotmányt. Itthon mind a négy parlamenti párt megszavazta (kivéve Fidesz és az MDF egyes képviselõit). Gondolkodásban azonban senki nem jutott odáig, hogy a magyar alkotmányba is be kellene illeszteni a kereszténység eszméjét. Erre a történelmi felismerésre csak a Jobbik jutott 2005 augusztusi nyilatkozatában. Ezt a történelmi felelõsséget és kihívást fogalmazzuk ma újra meg. Reméljük nem csak pusztába kiáltott szóként.
5.    Nem az emberi jogok helyére, hanem mellé kívánjuk helyezni a kereszténység eszméjét. Konkurenciaként, ha kell kontrolként. Ugyanis az emberi jogok eszméjét sokáig szekularizált keresztény elveknek is tekinthettük, azok a keresztény erkölcsi háttér nélkül létre sem jöttek volna. Mára azonban az emberi jogok eszméje a kettõs mérce és az emberi jogok tartalmának hatalmi-politikai szempontú manipulálása miatt devalválódott. Kizárólagos használatával nem lehet az élet nagy kérdéseire választ adni.
6.    A kérdés azért is aktuális, mert folyik az új kormányprogram elõkészítése, és tudjuk, hogy az  SZDSZ tervei között szerepel pl. a drogliberalizáció és a homoszexuális jogok agresszív kiterjesztése is. Ezen törekvések ellen alkotmányos védelemre van szükség. A Jobbik felvetésének van egy másfajta aktualitása is. A Jobbik tavaly augusztus 20-án fogalmazta meg elõször, hogy a kereszténységet be kell emelni az alkotmányba. Akkor, és azóta nem reagált a KDNP. Most megalakult a KDNP frakciója és mint fogalmaztak a keresztény-demokrata értékrendet kristály tisztán kívánják képviselni. Várjuk  reagálásukat.

Bp., 2006. május 20.

dr. Bégány Attila
A Jobbik Jogi Kabinetének képviselõje